Irodalomelméleti ismeretek

Az irodalmi művek felosztása

I. Műnem (műfajcsoport) szerint

1. LÍRA       

– gondolati, érzelmi, hangulati költészet
– a költő belső világa tárul elénk
– rövidebb művek (műformájuk szerint mindegyik vers)

 Műfajok: óda, epigramma, tájleíró költemény, elégia, életkép stb.

2. EPIKA 

– cselekményes, elbeszélő művek (eseménysorokat mondanak el)
– a külső világ ábrázolása áll a középpontban
– a szereplők meghatározott térben, megadott idő alatt cselekednek
– jellemük a műfajok többségében sokoldalúan ábrázolt
– hosszabb művek

Műfajok: mese, monda, elbeszélő költemény, eposz, ballada, elbeszélés, novella, kisregény, regény stb.

3. DRÁMA

– cselekményes, megjelenítő művek
– a szereplők drámai összeütközése, konfliktusa tárul elénk
– a cselekmény nagy részét a szereplők párbeszédéből ismerhetjük meg

Műfajok: tragédia, komédia stb.

II. Műforma szerint

1. VERS

– verssorokra, versszakokra tördelt szövegű művek
– a versek egy részére jellemző a kötött ritmus, a rím, a zeneiség

Műfajok: ballada, óda, epigramma, népdal stb.

2. PRÓZA

– a művek nincsenek hosszabb-rövidebb sorokra tördelve
– nincsenek bennük rímek, nincs kötött ritmusuk

Műfajok: mese, novella, regény stb.

III. Eredet szerint

1. NÉPKÖLTÉSZET

– szájról szájra terjednek, szerzőjük ismeretlen
– változatok, szöveg- és dallamvariánsok

2. MŰKÖLTÉSZET 

– ismert szerzőjű, írott műalkotások

Műfajok: óda, regény, műballada stb.



Az irodalmi művek elemzésének szempontjai

I.          A mű keletkezésének körülményei

1.    Társadalmi, történelmi háttér
2.    Életrajzi vonatkozások
3.    A mű megírásának konkrét oka

II.         Tartalmi elemzés

1.    Téma, tartalom
2.    Mondanivaló
3.    Művészi cél

III.       Formai elemzés

1.    Műnem, műfaj, műfaji sajátosságok,
        műforma – ha vers: ritmus, szótagszám, rímszerkezet
2.    Szerkezet
3.    Művészi eszközök
4.    Stílus, nyelvezet

IV.       A mű helye az irodalomban

1.    A mű értéke
2.    Összehasonlítás más hasonló témájú művekkel
3.    A mű utóélete

V.         Saját vélemény, önálló gondolatok, kritika a művel kapcsolatban



A ritmus

A ritmus folyamatos, szabályos ismétlődés.

A versek többségének is fontos alkotóeleme.

Versritmus szerint a versek négy csoportba sorolhatók:

– hangsúlyos (ütemhangsúlyos) verselésű
   (pl. a magyar népdalok, János vitéz stb.)

– időmértékes verselésű (pl. görög-római versek)

– szimultán verselésű (hangsúlyos és időmértékes verselésű egyszerre)

– szabadvers (nincsen kötött ritmusa, nem zenei vers)

Hangsúlyos verselés: a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.
Alapegysége az ütem. Egy ütemben egy hangsúlyos szótagot több hangsúlytalan követ.
(Mivel a magyar népdalok és népballadák hangsúlyos verselésűek, magyaros vagy nemzeti verselésnek is nevezzük.)
Hangsúly: a magyar nyelvben a beszéd során a szó elejére eső nyomaték (hangerőtöbblet).

Időmértékes verselés: a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásán alapul.
Alapegysége a versláb. Rövid akkor egy szótag, ha magánhangzója rövid és a rövid magánhangzó után egyetlen mássalhangzó következik. Minden más esetben a szótag hosszúnak számít.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése