2016. november 20., vasárnap

Az epikai (és drámai) művek jellemző szerkezete

I. Előkészítés (expozíció)

– az író megismertet az előzményekkel, a főbb szereplőkkel, és bemutatja a kiinduló helyzetet

II. Bonyodalom (konfliktus)

– konfliktus = összeütközés, ellentét, nézeteltérés (probléma, gond, válsághelyzet)
– a cselekmény elindítója, mozgatója
–  ellentét a hős és környezete vagy az egyes szereplők között
– az ellentétes indulatok gyakran a hős lelkében csapnak össze (Toldi, Hamlet)
– gyakran valódi összeütközést jelent (párbaj, harc, gyilkosság)

III. A cselekmény kibontakozása

– több szálon (szereplők, helyszínek, időpontok) is futhat (pl. regényekben)
– kalandok, próbatételek sorozata
– epizódok és leírások lassíthatják, késleltethetik a végkifejletet

IV. Tetőpont

– a legizgalmasabb, legkiélezettebb, legválságosabb jelenet, helyzet, esemény, amikor a főszereplők sorsa eldől
– több szálon futó cselekmény esetén, a szálak összefutnak

V. Megoldás

– a szereplők sorsa rendeződik,
– a konfliktus megszűnik vagy feloldódik
(műfaj szerint, pl.: mese, komédia, tragédia stb.)

2016. november 5., szombat

A szófajok rendszere

A szófajba sorolás szempontjai: jelentés, formai avagy alaki tulajdonságok, mondatbeli szerep.

Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki tulajdonságok (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep

I. Alapszófajok:

– Jelentés szerint: önálló fogalmi jelentéssel bírnak.
– Alaki szempont: toldalékolhatók, bővítményeket vehetnek fel.
– Mondatbeli szerep: önállóan mondatrészi szerepet töltenek be (pl.: alany, állítmány, tárgy stb.)

1. ige (írom, írok stb.)
2. főnév (tulajdonnevek: Gábor, köznevek: könyv)
3. melléknév (kedves, magas)
4. számnév (öt, sok, ötöd, sokad, ötödik stb.)
5. névmások

  • a) csak főnevet helyettesítő (én, tied, maga, egymást)
  • b) főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő (ez, milyen, ami, valaki, minden)

6. határozószó (távol, holnap)
7. Igenevek

  • a) főnévi igenév (befejezni, énekelni)
  • b) melléknévi igenév (éneklő [diák], elénekelt [dal])
  • c) határozói igenév (énekelve, dalolva)

II. Viszonyszók

– Jelentés szerint: csak viszonyjelentéssel bírnak, nincs önálló jelentésük.
– Alaki szempont: általában nem toldalékolhatók, nem bővíthetők.
– Mondatbeli szerep: önállóan nincs mondatrészi szerepük.

1. névelő (egy, az, a)
2. névutó (alatt, után, szerint, múlva, mellé, alá, ellen, iránt)
3. igekötő (ki, be, vissza, oda, át)
4. kötőszó (és, is, vagy, is-is, vagy-vagy)
5. szóértékű módosítószó (nem, se, -e, vajon, bárcsak)

III. Mondatszók

– Jelentés szerint: nincs önálló jelentésük, érzelmet, indulatot, akaratot fejeznek ki.
– Alaki szempont: általában nem toldalékolhatók, nem bővíthetők.
– Mondatbeli szerep: önállóan nincs mondatrészi szerepük, tagolatlan mondatok.

1. indulatszó (oh, jaj, brr, gyí, halló, ejnye)
2. mondatértékű módosítószó (igen, nem, ugyan, bizony

Móricz Zsigmond

(életrajzi vázlat)

1. Szül.: 1889., Tiszacsécse. Szülei: Móricz Bálint, Pallagi Erzsébet. Elszegényednek (Túristvándi, Prügy)
2. Iskolái: Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás. Jog: Debrecen, Budapest
3. Újságíró Pesten, népköltészeti gyűjtőutak. Megnősül (Holics Eugénia)
4. 1908. Hét krajcár. Ady Endre barátja
5. Háború: haditudósító – csalódottság
6. 1919. A Vörösmarty Akadémia elnöke – zaklatások (Légy jó mindhalálig)
7. Felesége halála, újra megnősül (Simonyi Mária)
8. 1929-33.: a Nyugat szerkesztője
9. A Kelet Népe szerkesztője. Késői szerelem (Csibe – Littkei Erzsébet)
10. Meghalt: 1942-ben 

2016. október 25., kedd

Ismétlő dolgozat szavai

A dolgozatban a következő szavak szerepelhetnek (szóelemzés):

1. szarvasvadászatokat
2. számításokat
3. szavaknak
4. összeállítása
5. gondolatot
6. mondat
7. beszédnek
8. egysége
9. hóvirágok
10. asztalosok
11. tökkelütött
12. lovaim
13. sóspereccel
14. zsebkendőmet
15. dióra
16. rádió
17. hóbelevanc
18. teázni
19. puskatus
20. elindultam
21. kutyaregényei
22. csodálatos
23. elbeszélése
24. gazdájától
25. puskaporosabbá
26. gőzhajózási
27. számítottak
28. tengerparti
29. számítottak
30. pilisvörösvári

+ 1

elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért

(Vicc volt!)

Az ismétlő dolgozat anyaga

A szóelemek

A szó fogalma

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

Az elem fogalma = alkotórész

A szóelem fogalma
A szavakat alkotóelemeire bonthatjuk, melyek a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei. Másképpen fogalmazva: a szavakat (szó)elemekből állítjuk össze. (Éppen úgy, mint a Legót.)
A szóelemet tudományosan (latinul) morfémának nevezzük. (Lehet tőmorféma és toldalékmorféma.)

A szóelemek típusai

Szótő:

1. Abszolút szótő (tőszó, tőmorféma)
A szó jelentésmagját, alapjelentését hordozza. Az abszolút szótő tovább nem bontható további szóelemekre. Pl.: vad, szám, víz.

2. Relatív szótő
Minden olyan szótő, amelyet tovább bonthatunk.
Pl.:
szarvasvadászokat

s z a r v | (a) s | v a d | á s z | (o) k | (a) t
a. szótő |képző|a. szt.| képző|  jel   |  rag
előtag             | utótag         | toldalékok

abszolút szótő: szarv, vad
relatív szótő:
szarv|as
vad|ász
vad|ász|ok
szarv|as|vad|ász
szarv|as|vad|ász|ok

vagy:

számításokat

s z á m | í t | á s | (o) k | (a) t
a. szótő| k. | k.   | jel    | rag

relatív szótő:
számít
számítás
számítások

Toldalékok: (képző, jel, rag)

A toldalékok feladata a szótő jelentésének megváltoztatása, módosítása vagy a mondatbeli szerep kijelölése.
Pl.: vad (szótő) + - ász (képző) + -k (jel) + -t (rag) = vad/ász/(o)k/(a)t;
vagy: szám (szótő) + -ít (képző) + -ás (képző) + -k (jel) + -t (rag) = szám/ít/ás/(o)k/(a)t

Képző:
• A toldalékok közül elsőként követ(het)i a szótövet. Nem zárja le a szóalakot. Több képző is állhat egymás mellett.
Pl.: vad + -ász + -at = vad/ász/at; vagy: ér + -tt + -ség + -i = ér/(e)tt/ség/i (3 képző egymás után!)
• Megváltoztatja a szó jelentését.
Pl.: vad + -ász = vad/ász. (Nem mindegy, hogy te lősz, vagy téged lőnek!)
• Gyakran megváltoztatja a szó szófaját is.
Pl.: vadász + -nak = vad/ász/nak (Főnévből igét képeztünk. Pl. Az urak vadásznak az erdőben.)

Jel:
• Módosítja a szó jelentését. (A szófajt nem változtatja meg.)
Pl.: vad + -k = vad/(a)k (Értsd: vadállatok)
• A képző és a rag között áll. Több jel is állhat egymás mellett. Nem zárja le a szóalakot.
Pl.: vizes + -bb + -k = víz/(e)s/(e)bb/(e)k

Rag:
• A szó végén helyezkedik el, nem követheti semmilyen más szóelem, azaz lezárja a szót, amit tovább nem lehet toldalékolni.
• Meghatározza a szó mondatbeli szerepét, összefűzi a szavakat.
• Nem változtatja meg a szó szófaját.
Pl.: vad + -ra = vad/ra; számítógép + -hez = szám/ít/ó/gép/hez

A toldalékok kapcsolódási sorrendje:
SZÓTŐ + képző(k) + jel(ek) + rag
Szóelemek az összetett szavakban (előtag, utótag)
     előtag                utótag         toldalékok
szám + -ít + -ó    +  gép      +   -(e)k + hez
szótő + k   + k     +  szótő    +      j     + r

2016. szeptember 29., csütörtök

Ady Endre versei


A HORTOBÁGY POÉTÁJA


Kúnfajta, nagyszemű legény volt,
Kínzottja sok-sok méla vágynak,
Csordát őrzött és nekivágott
A híres magyar Hortobágynak.

Alkonyatok és délibábok
Megfogták százszor is a lelkét,
De ha virág nőtt a szivében,
A csorda-népek lelegelték.

Ezerszer gondolt csodaszépet,
Gondolt halálra, borra, nőre,
Minden más táján a világnak
Szent dalnok lett volna belőle.

De ha a piszkos, gatyás, bamba
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett.

A TISZA-PARTON


Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.

Gémes kút, malom alja, fokos,
Sivatag, lárma, durva kezek,
Vad csókok, bambák, álom-bakók.
A Tisza-parton mit keresek?

LELKEK A PÁNYVÁN


Kipányvázták a lelkemet,
Mert ficánkolt csikói tűzben,
Mert hiába korbácsoltam,
Hiába űztem, hiába űztem.

Ha láttok a magyar Mezőn
Véres, tajtékos, pányvás ménet:
Vágjátok el a kötelét,
Mert lélek az, bús magyar lélek.

Az „Új versek” teljes anyaga:

http://mek.oszk.hu/00500/00588/html/versek01.htm

Héja-nász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,

Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,


Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

Nézz, Drágám, kincseimre

Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre,
Nézz egy hű, igaz élet sorsára
S őszülő tincseimre.


Nem mentem erre-arra,
Búsan büszke voltam a magyarra
S ezért is, hajh, sokszor kerültem
Sok hajhra, jajra, bajra.


Jó voltam szerelemben:
Egy Isten sem gondolhatná szebben,
Ahogy én gyermekül elgondoltam
S nézz lázban, vérben, sebben.


Ha te nem jöttél vóna,
Ma már tán panaszló szám se szólna
S gúnyolói hivő életeknek
Raknak a koporsóba.


Nézz, Drágám, rám szeretve,
Téged találtalak menekedve
S ha van még kedv ez aljas világban:
Te vagy a szívem kedve.


Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre
S legyenek neked sötétek, ifjak:
Őszülő tincseimre.

A Nincsen himnusza
A Hajnal nem ragyogó,
Az Éj fehéren lebben,
Az Isten nem jóságos,
Az Ördög nem kegyetlen.
A Nyár fagyos jégverem,
A Tél hevitő hőség,
Piros virág a Bánat
S fekete a Dicsőség.
Bivaly-fekete a hó,
Fehér a szurok korma,
A Van csak egy rossz álom
S a valóság a Volna.
A Halál nagy dáridó
S kis stáció az Élet,
A Bűn szebb az Erénynél
S legszebb Erény a Vétek.
A méz maró keserű
S édes ize a sónak,
A Ma egy nagy hazugság
S az igazság a Holnap.
Nincsen semmi, ami van,
Egy Való van: a Nincsen,
Az Ördög a rokonunk
S ellenségünk az Isten.
(Az Úr Illésként...)

Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.


Az Illés-nép Ég felé rohan
S megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.


Ég s Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.


Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.

Menekülés az Úrhoz

Be szép a régi kép, a tiszta,
Be szép volt a világon élni,
Be szép volt az a lázadó,
Mégis uras, szent Össze-Vissza.


Imádkozni is tudtunk néha,
De mindenképp Istené voltunk,
Nem-akartan és nem-tudón
Legbőszebb óránk se volt léha.


Be szépeket elhittünk akkor
És a Poklot hogy elfeledtük
És most a Pokol muzsikál:
Fülünkben száz és szörnyű akkord.


Megszakadt szép imádkozásunk,
Pedig valahogyan: van Isten,
Nem nagyon törődik velünk,
De betakar, ha nagyon fázunk.


Imádkozzunk, hogy higyve higgyünk:
Van Isten, de vigyáz Magára,
Van Isten s tán éppen olyas,
Kilyenekben valaha hittünk.


Adjuk Neki hittel magunkat,
Ő mégiscsak legjobb Kisértet,
Nincs már semmi hinnivaló,
Higgyünk hát a van-vagy-nincs Úrnak.


Mert ő mégis legjobb Kisértet
S mert szörnyüséges, lehetetlen,
Hogy senkié vagy emberé
Az Élet, az Élet, az Élet.

Ady EndreAdja az Isten

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.
Adja meg az Isten,
Sirásaink végét,
Lelkünknek teljességes,
S vágyott békességét,
Adja meg az Isten.
Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak, ölő, gyilkos
Cudar komédiát
Adja meg az Isten.
Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok, víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.
Krisztus-kereszt az erdőn

Havas Krisztus-kereszt az erdőn,
Holdas, nagy, téli éjszakában:
Régi emlék. Csörgős szánkóval
Valamikor én arra jártam
Holdas, nagy, téli éjszakában.


Az apám még vidám legény volt,
Dalolt, hogyha keresztre nézett,
Én meg az apám fia voltam,
Ki unta a faragott képet
S dalolt, hogyha keresztre nézett.


Két nyakas, magyar kálvinista,
Miként az Idő, úgy röpültünk,
Apa, fiú: egy Igen s egy Nem,
Egymás mellett dalolva ültünk
S miként az Idő, úgy röpültünk.


Húsz éve elmult s gondolatban
Ott röpül a szánom az éjben
S amit akkor elmulasztottam,
Megemelem kalapom mélyen.
Ott röpül a szánom az éjben.